- díj: Miesarch 2009, nevezés (a szöveg és a képek forrása)
- Arhitektura Krusec / Tomaz Krusec, Lena Krusec, 2005-2007;
- >> a térképünkön itt;
A falu temetőjétől, a lankás domboldalról gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra. A gyönyörű panoráma, a távoli hegyormok sziluettje a hely legcsodálatraméltóbb tulajdonságát emeli ki, a közvetlen környezet vitatható minőségű sírkövei jelentik a másik oldalt.
A kompozíció célja volt, hogy a változó magasságú kőfalak korlátozzák a közvetlen környezetre való rálátást, miközben a figyelmet a távoli tájra irányítják. A távoli hegycsúcsok, a közeli fák koronájának látványa a fedett ravatalozónak szakrális jelleget kölcsönöz.
Homokkő és fény
A falak a helyi homokkőből épültek, aminek a kitermelése formálta a Teharje és Celje közti medencét az évszázadok során. Ugyanebből a kőből épült például a közeli kastély is Celjében. A kívülről polírozott kő belső felülete a tetőablak alatti részen faragott, így a bizonyos szögekből sütő napfény hosszú árnyékai kontemplatív környezetet teremtenek.
A tető
A ravatalozó leghangsúlyosabb eleme a központi teret fedő papírvékonynak tűnő konzolos tetősík. A dombtetőn álló ház domináns hatása ennek a változó magasságú falak felett szinte lebegni látszó fedésnek köszönhető. A tetőt egy vasbeton mag tartja, ami egyben a teljes épület tartószerkezeti súlypontja is.
A modern építészet által gyakorta mellőzött szerkezeti őszinteség és expresszivitás a 50-es, 60-as és 70-es évekbeli szlovén építészet hagyományainak kialakulásában nagy szerepet játszott. Edvard Ravnikar, Oton Jugovec és mások munkáiban a szerkezet jeleníti meg az építészeti kompozíció legfontosabb elemét, minden felesleges formai addíció nélkül. Ebből a szemszögből nézve épületünk világos szellemi kapcsolatokkal rendelkezik az úgynevezett Ljubljanai Iskola építészeti világával.
