HTML

Szlovénia 2012

A Középülettervezési Tanszék 2012-es nyári tanulmányútja a
Hazai Korszerű Építészmérnök Képzésért Alapítvány
és a
Nemzeti Kulturális Alap
támogatásával.
szeptember 3-9.

Letölthető útifüzet:

szlovenia_fuzet_190.jpg

Friss hozzászólások

Városépítés — Ljubljana fejlesztése, szépítése (Plečnik)

2012.05.20. 13:00 mB

ljubljana2.jpg

A nagyvárosok katasztrófát jelentenek az emberiség számára. Talán fejlesztik a civilizációt, de tudattalanul is elnyomják a kultúrát.

forrás: Klein Rudolf: Jože Plečnik, Akadémiai Kiadó, 1992
digitalizálta: Nagy Eszter (köszönet!)

Más jugoszláv, sőt közép-európai városoktól eltérően a ljubljanaiakat nem fűtötte a vágy, hogy városukat mindenáron metropolisszá tegyék. Még a felszabadulást követő kulák-űzés, paraszt- és faluellenes kampányok és az erőszakos urbanizáció korában is ügyeltek arra, hogy Ljubljana belterülete megőrizze régi, kisvárosias jellegét. A barokk óvárost és a Monarchia korában épült régi központot nem töltötték meg toronyházakkal, és még egyes elővárosoknak is meghagyták félig falusi jellegét. Ez a hagyománytisztelet különösen a régi városmagnál jutott kifejezésre.

http://kraji.eu/PICTURES/osrednjeslovenska/ljubljana/ljubljanica_z_ladjo/DSC_7734_ljubljanica_z_ladjo_gradascica_big.jpg

A Szerb—Horvát—Szlovén királyság konszolidációját követően, 1927-ben fogtak hozzá Ljubljana belterületének rendezéséhez, szépítéséhez. A tereket, utcákat újrakövezték, szobrokkal és emlékművekkel, padokkal látták el. Plečnik részvétele leginkább a Zois utca, a Kongresszusi tér, a Szent Jakab tér, a római fal, a zöldövezetek felújításánál volt jelentős. Figyelmének legnagyobb részét a városon átkígyózó Ljubljanica folyócska partjainak és hídjainak 1930-ban megkezdett újrafogalmazása kötötte le. A Plečnik tervezte hidaknak nem annyira a mérnöki, mint a jelképes és esztétikai oldala jelentős.

Trnovo Bridge, Trnovski Most, Il ponte di Trnovo

Az első, a Trnovói híd (1930, Trnovski most, 2. - a térképünkön itt!), nem messze Plečnik lakóházától, határvonalat képez két előváros között, távlatot ad a neogótikus trnovói templomnak, rálátást nyújt a szomorúfüzekkel beültetett folyóparti sétányra.

http://www.ijs.si/slo/ljubljana/images/shoemake.jpg

A Cipész híd (Cevljarski most, 3.) az óváros és a XIX. századi városrész közötti gyalogosforgalmat bonyolítja le, és sajátos, szabadon álló oszlopaival távlatot kölcsönöz a hegyen emelkedő várnak.

http://ar3de.com/wp-content/uploads/2013/08/ar3de-arhitektura-in-vizualizacije-footbridge-ljubljana-arhitektura-doo_1_small-e1393509995308.jpg
Gerber lépcső, 4., 1932-33

http://blog.sisq.info/wp-content/2012/01/tromostovje1.jpg

Ljubljana városképének legmarkánsabb elemei közé tartozik a város szívében elhelyezkedő Hármas híd (Tromostovje, 5. - ld.: Wikipédia), amely a régi Gerber híd két új szárnnyal történő kibővítésével jött létre.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/sl/9/9c/Tromostovje_from_below.jpg

Az eredeti, középső rész vette át a gépjárműközlekedést, a két új szárny pedig a gyalogosforgalmat (azóta mindhárom szárny gyalogos). A háromtagú híd érdekessége abban rejlik, hogy az egyes hídrészek nem párhuzamosak, hanem tengelyeik az óváros bejárata előtt metszik egymást. A híd hommage a velencei művészeknek, akik a XVIII. században meghatározták a város arculatát. A három híd, a folyópartra vezető lejáratokkal, sajátos térbeli hatást ér el, szervesen kapcsolódik az előtte elterülő Prešeren térhez, ahol fontos útvonalak futnak össze.

http://rowanberrystudio.files.wordpress.com/2012/05/050712jose.jpg

 

A Hármas hidat követik a Plečnik tervezte hosszúkás vásárcsarnokok (6.), melyek egyik oldalukkal a folyópartot, másikkal pedig a: székesegyház (Stolna cerkev) előtti piacteret szegélyezik.

A csarnokok folyóparti oldalát alul, a vízfelület fölött, rusztikus kövek borítják, az emeleti szinten pedig félkörös boltívek sorakoznak, amelyek a székesegyház oldalhajóján levő ablakokat idézik. Messzebbről tekintve a folyópart a vásárcsarnokkal, a székesegyházzal és a hegycsúcson emelkedő várral a „szlovén Salzburg" sziluettjét alkotja.

https://farm4.staticflickr.com/3420/3734118146_4a54e213e4.jpg

A Ljubljanica folyón a klasszicizáló Poljanai Zsilipek (7.) zárják a plečniki művek sorát.

Plečnik a felújításoknál egységes formanyelvet alkalmazott, azaz kisszámú téma — oszlop, korlát, balusztrád, gúla, gömb, kúp, különböző forgástestek — igen gazdag variációját. Ez a formavilág szervesen kapcsolódik a város különböző (reneszánsz, barokk, klasszicista, romantikus, eklektikus, szecessziós és modern) korszakokból származó épületeihez, közös építészeti nevezőre hozva a város hagyományát és szerves kapcsolatot teremtve a természettel. Észrevétlenül siklik át a tér parkba, a park parkerdőbe, a kikövezett városi folyópart a falusi, természeti vízpart idilljébe. Plečnik Ljubljanája a járókelők gyönyörűségét szolgálja, anélkül, hogy konfliktusba keverednének a modern motorizált közlekedéssel, amely az említett területeket megkerüli.

Trnovo partrendezés, 1.;

Szólj hozzá!

Címkék: híd ljubljana köztér joze plecnik 193x ljubljanica

A bejegyzés trackback címe:

https://szlovenia2012.blog.hu/api/trackback/id/tr374527241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.