HTML

Szlovénia 2012

A Középülettervezési Tanszék 2012-es nyári tanulmányútja a
Hazai Korszerű Építészmérnök Képzésért Alapítvány
és a
Nemzeti Kulturális Alap
támogatásával.
szeptember 3-9.

Letölthető útifüzet:

szlovenia_fuzet_190.jpg

Friss hozzászólások

Assisi Szent Ferenc-templom

2012.06.19. 19:09 mB

forrás (szöveg): Klein Rudolf: Jože Plečnik, Akadémiai Kiadó, 1992
digitalizálta: Nagy Eszter (köszönet!)


  • Ljubljana,/Šiška, >> a térképünkön itt!
  • Jože Plečnik, 1922 (tervezés), 1925 (alapkőletétel), 1927 (felszentelés), 1930-31 (kerek torony)

A ljubljanai érsekség bizalmatlan volt Plečnik iránt, valószínűleg nagy hithűsége és az ebből fa­kadó reformáló szándéka miatt, de bécsi rossz tapasztalataiból kiindulva Plečnik is kerülte az egyházi hatalmasságokat. Fő megrendelői Jugoszláviában kisebb egyházközösségek és szerze­tesrendek voltak. Hazatérté után először a ferencesektől kapott megbízást. Bécsi templomához hasonlóan a Szent Ferenc-templom is egy külvárosi munkásnegyedben kapott helyet.

lj-siska.jpg

Plečnik kiindulópontja itt már nem egy modernizált ókeresztény bazilika, hanem klasszikus elemek segítségével megvalósított monumentális alkotás. A tervezésnél a prágai templom 1922-es változatából indult ki. A templom külső alaprajzi arányai (41,8x34,6 m) követik a vinohradyi elődéit. Ez ugyan valamivel alacsonyabb (itt könnyebb volt felül­emelkedni a környező épületeken), de vízszintesen hasonló tagolású, mint prágai előde. A homlokzatok egy magasabb alsó és egy alacsonyabb, nyitottabb felső részre oszthatók, mely fölött kis lejtésű, bádogfedésű tető húzódik; ez a bejárati és az átellenben levő homlok­zaton egy-egy igen lapos timpanonban végződik. A bejárat négyoszlopos portikusza hang­súlyosabb, mint a Jézus Szíve-templomé, de a nyitott, kerek, toszkán oszlopokkal díszített torony hasonló elhelyezésű.

13dveroulj8_jpg.JPG

A nyerstégla felületeket itt is fehérek ellenpontozzák, utóbbiak sokkal kisebb felületen — csak az ablakkereteken és a főpárkányon. Plečnik germanofóbiája itt már nem éri be a mediterrán kompozíciós elvek érvényre juttatásával, mint pél­dául a Zacherl-háznál, hanem azok konkrét alkalmazásában ölt testet. A šiškai templom velencei barokk hangulata is ezt tanúsítja. Ebben a művében Plečnik a belvárosi Szenthá­romság-templom palladiói tisztaságát és szigorát idézi, folytonosságot teremtve Ljubljana építészeti hagyományaiban.

Siska Plecnik.jpg

A templom belseje térkoncepció szempontjából egyrészt követi Plečnik eddigi gyakorla­tát, másrészt viszont továbblép liturgiái szempontból. A templomtér legfontosabb jellem­zője a majdnem központi elhelyezésű főoltár és az ebből fakadó tér kompozíció. A templom­belső oldalaránya 7 : 6, azaz valójában kereszttemplomról van szó! (Ha nem a külső fala­kat vesszük kiindulópontul, hanem az oszlopok által körülzárt tér arányait, akkor ez a szám 5 :4.) Ezzel Plečnik nemcsak a wagneri jól láthatóság maximájától, de a katolikus szakrális tér metafizikájától is eltávolodott: eltűnt a via sacra, a szent út, amelynek külön­böző pontjain helyezkednek el a hívek, akik immár nem valami felé vannak tájolva, hanem valami körül helyezkednek el. Ez közeledést jelent a protestáns, illetve a zsidó szakrális tér koncepciójához.

cerkev-siska01.jpg

Ezzel szemben a tértagolás tekintetében Plečnik éppen ellenkező irányban haladt. Újdonságot jelent a néhány lépcsőfokkal megemelt, oszlopokkal elválasztott kerengőszerű rész a centrális szakrális tér körül, amely Damjan Prelovsek szerint valószínűleg a régi római Szent Péter-bazilikából származik, és véleménye szerint egy ókori átriumra emlékeztet. Az oszlopsor mögötti tér egyrészt processziók lebonyolítására, másrészt pedig intimebb tér megteremtésére szolgál, de mindenféleképpen búcsút int az osztatlan belsőtér és a teljesen egységes gyülekezet kollektivista filozófiájának. A részleges elszigetelés lehető­sége a szertartás során lényeges elemévé válik Plečnik későbbi szakrális építészetének, és elszakadást jelent az ókeresztény előképtől, illetve közeledést a gótikus térkoncepció­hoz.

http://www.santovalvoarchitetto.it/sito_01_i0000ca.jpg

Újdonságot képviselnek az oszlopok is Plečnik szakrális terében, amelyek a humaniz­must jelképezik a funkcionalista építészet hideg utilitarizmusával szemben. Az oszlopsor egyben helyettesíti a díszítést. A Szent Ferenc-templom a bécsi Szentlélek-templomhoz hason­lóan építőjét a kritika kereszttüzébe állította, ismét nem teljesen ok nélkül. A templomot az egyházatyák nem tartották elég katolikusnak, és Josip Dostal, püspöki titkár kieszközölte az építkezés leállítását. A Plečnik-tanítványok is értetlenül álltak mesterük műve előtt, és a fejezetek felállítását követően némelyekben végképp megingott Plečnikbe vetett föltétlen hite. Magát a mestert ez nemigen zavarta, mert ő hitt abban, hogy Isten kegyelméből és általa vezérelve alkot. Különös súlyt helyezett arra, hogy a hívek személyes kapcsolatba kerüljenek templomával: egyes családok szponzorálták a különböző világítótestek elkészíté­sét és más berendezési tárgyak beszerzését. Plečnik élete végéig gazdagította a templomot oltárokkal, kegytárgyakkal. A keresztelőkápolna és a főoltár csak Plečnik halála után ké­szült el.

Szólj hozzá!

Címkék: ljubljana szakrális joze plecnik 192x

A bejegyzés trackback címe:

https://szlovenia2012.blog.hu/api/trackback/id/tr304598821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása