forrás - erősen rövidített fordítás: publicspace.org; | >> a térképünkön itt!
eredeti állapot
Délről érkezve a szlovén fővárosba, a Ljubljanica folyó finom kanyart rajzol a várhegy köré, hogy aztán kelet felé távozzon a városból. A 18. században nyitották meg a Gruber csatornát az árvizek szabályozására, az óváros így szinte egy szigetre került. A víz megszelídítésével lendületet vehetett a városfejlesztés, az idővel kiépülő hidaknak köszönhetően is.
A legfigyelemreméltóbb hidakat, mint a Hármashíd (Tromostovje, 1932) és a Cipész híd (Čevljarski most, 1931) Jože Plečnik építész tervezte, aki a folyó vonalát aztán számos középülettel, térrel és parkkal gazdagította: Ljubljana így válhatott szinte az új Athénná.
A huszonegyedik századra ugyanakkor eltűnni látszik a folyónak az a szelleme, amit még Plečniknek sikerült kialakítania, azaz elvesztette a város életében kiemelt köztérként betöltött kulcsszerepét. Növekvő autóközlekedés, parkoló autók, visszaszoruló gyalogos terek. A motorizáció előretörése rohamosan csökkentette a belváros vonzerejét, ami a gazdasági élet visszaesésében és a lakók külvárosokba költözésében is megnyilvánult.
a beavatkozás céljai
2004-ben Ljubljana városvezetése nagyléptékű tervekbe fogott: egy több mint húszmillió eurós befektetéssel kívánta a folyóparti közterületeket rendezni. Megdöbbentően rövid idő alatt sikerült a sok tervezőcsapatot összefogni, akik egyedi és mindenekelőtt reálisan megvalósítható beavatkozásokra törekedtek – helyspecifikusan de mégis szem előtt tartva a nagyobb léptékű urbanisztikai elképzeléseket is.
ismertetés
A több mint két kilométeres szakaszt érintő beavatkozás ott kezdődik, ahol a Ljubljanica elválik a Gruber csatornától. Új gyalogoshíd köti össze a Ljubljanai Egyetem Botanikus kertjét az új városi parkkal (Špica, 2010).
A Trnovo folyópark rendezése is megtörtént, itt egy új híd is épült (2008) és a fent említett Špica park.
Hradecki híd felújítás (2011), Krakovo and Breg partszakaszok renoválása – innen jutni fel a Novi térre, ami a város egyik legrégebbi tere, közvetlen kapcsolattal a Plečnik tervezte Nemzeti Könyvtárral.
Százötven méterrel továbbhaladva jön a Hribarjevo partszakasz, majd a Hármashíd után a Petkovškovo partnál egy kis pavilonból nyílik remek kilátás a várra.
Az új Hentes híd (2010) Plečnik piacához vezet.
A beavatkozás 400 méterrel feljebb ér véget az új Gabona híddal (2010), amit lépcsős platform köt össze a vízfelülettel.
David Bravo Bordas, építész